Pár perc alatt begyógyul a vágott seb, ha egy új módon kezelik
Varrás vagy ragasztás helyett forrasztást ajánlanak svájci kutatók a sebek gyógyítására.
Varrás vagy ragasztás helyett forrasztást ajánlanak svájci kutatók a sebek gyógyítására.
Lehet, hogy lassacskán ciklikussá, kiszámíthatóbbá válik a Covid-hullámok felbukkanása? Erről közölt szakmai véleményeket a múlt héten a Nature tudományos folyóirat.
Sok száraz partvidékre jellemző az esőt nem eredményező nedves levegő. Például ezeken a területeken hasznosítható a napelemek nemrég felfedezett tulajdonsága: segíthetnek az esőzés előidézésében.
A rendszeres vér- és vérplazmaadás segíthet eltávolítani a szervezetből a műanyagokból származó káros anyagokat – osztották meg megfigyeléseiket ausztrál kutatók a JAMA Network Open folyóiratban.
Rossz jogszabályok ellen kisebb jogsértésekkel is lehet tiltakozni, de a következményeket is vállalni kell.
Nemcsak a kanyaró tért vissza a koronavírus „farvizén”, hanem a gyermekbénulás, a sárgaláz és más fertőző kórok is – hívják fel a figyelmet nemzetközi egészségügyi szervezetek.
Még az immunrendszerre is kedvező hatással lehetnek az irodákban elhelyezett, élő növényekből készített zöldfalak – derítette ki egy finn kutatás.
A klímaváltozás és a népességszaporulat következtében ugrásszerűen megnőtt az ivó- és öntözővíz miatt kirobbant konfliktusok száma. De egyre több a példa arra is, hogy a feszültségeket nem csak fegyverrel lehet megoldani.
„A jó baktériumokat vetjük be a rossz baktériumok ellen” – foglalta össze a fertőtlenítés sokat ígérő módszerét Petra Gastmeier, a kutatás egyik vezetője.
Sem lefordítani, sem megmagyarázni nem könnyű, mi az a proxy háború, aminek most Moszkva állítja be az ukrajnai helyzetet. Sok a történelmi példa, bár kutatók épp mostanában kezdik rebesgetni, hogy talán mégsem tudtunk mindent erről a hadviselési formáról.
Sem magának, sem a munkaadójának nem tesz jót az, aki betegen dolgozik – állítják a dublini Trinity College kutatói.
A bezártsággal és a létbizonytalansággal való megküzdés kiemelten hasznos eszköze volt a kertészkedés a pandémia alatt, de ennél sokkal több is lehetne – állítja egy nemzetközi kutatócsapat.
Így vezeti be az amerikai MIT egyetem közleménye az ottani kutatók fejlesztését, a hangra érzékeny fonalat.
Brit kutatók a szívroham súlyos következményeinek elhárításába vonnák be a Covid–19-vakcinák által közismertté vált mRNS technológiáját. Kiderült ugyanis, hogy ennek segítségével megoldható a szívizmok regenerálása.
Kéz a kézben jár a várandósság és a kívánósság, amikor az állapotos kismama szinte leküzdhetetlen vágyat érez bizonyos ételek iránt. Az okok még nem tisztázottak egyértelműen, azonban spanyol kutatók most megtalálták azt az agyterületet, amelyik felelős ezért a jelenségért.
Akinek nukleáris válaszcsapásról kell döntenie, többnyire enged a katonák nyomásának. Pedig több a téves riasztás, mint gondolnánk.
Németországban figyelték meg, de a klímaváltozás miatt máshol is hasonlóra lehet számítani: egyre több régióban bukkannak fel és hozzák magukkal a vírusos agyvelőgyulladás, az encephalitis súlyos veszélyét a kullancsok.
Mennyivel jobb lenne, ha a gabonafélék nem a műtrágyából, hanem a levegőből jutnának hozzá a szükséges nitrogénhez, ahogyan a hüvelyesek.
Kisiklik a vonat, megsüllyed a töltés, és hasonló bajok adódhatnak abból, hogy a klímaváltozás a közlekedést sem hagyja érintetlenül. Megoldásként faültetést és más zöldmódszereket javasolnak a Glasgow-i Egyetem munkatársai, elvetve a „szürke”, azaz jórészt betonozásra épülő védekezést.
Meddig hajlandó egy ember elmenni a tudomány érdekében: képes fájdalmat okozni egy állatnak, vagy akár meg is ölni? Erre a kérdésre kereste a választ Laurent Begue-Shankland francia szociálpszichológus új könyvében (Face aux animaux, nagyjából: Szemtől szemben az állatokkal).